ÚJVIDÉKI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK
Újvidék
Burány Hajnalka és Juhász Lassú Kornélia
NYELVHASZNÁLAT A KÉTNYELVŰ CSALÁDOKBAN
Szemináriumi dolgozat Szociolingvisztikai terepmunka című tantárgyból
Témavezető:
Dr. Kovács Rácz Eleonóra, docens
Újvidék, 2016
I. Bevezető
I.1. A dolgozat témája
Kutatásunk tárgya a vegyes házasságban (magyar–szerb) élő, vegyes identitással rendelkező gyerekek és ifjúkorúak nyelvhasználatának vizsgálata. A dolgozat címében meghatározott kétnyelvűségi helyzet ebből adódóan megtalálható mindegyik általunk vizsgált gyermek családjában. A kétnyelvűség vizsgálata szociolingvisztikai kérdőív segítségével zajlott. Kitöltésüket az általános iskolás gyerekek vagy önállóan vagy pedig szüleikkel közösen végezték el, a középiskolások pedig a magyar , valamint az osztályfőnöki óra keretein belül, felügyeletünk mellett. Kutatásunk során elsősorban az a kérdés foglalkoztatott bennünket, hogy a heterogén házasságban élő iskoláskorúak melyik nyelvet választották a különböző nyelvi helyzetekben, illetve hogy az általuk használt két nyelvnek mekkora a hatása jelenlegi életükre, továbbá, hogy a két nyelv közül melyik a domináns nyelv nyelvválasztásuk tekintetében.
A kutatómunkát Zentán végeztük 2015 októberében. Összesen 16 adatközlő töltötte ki a kérdőíveket. Két korcsoportba tartozó gyerekekkel/diákokkal végeztük a felmérést. A 10 –14 éves korosztály (az általános iskola felsős tanulói) képezte az első csoportot. Közülük négyen lányok, négyen fiúk. A 15 –19 éves korosztály (gimnazisták ketten és szakközépiskolások hatan) alkotta a második csoportot, ugyanilyen felbontásban. A nemek aránya tehát teljes mértékben megegyezett a két korcsoportban. Így pontos összehasonlítást végezhettünk korcsoportok és nemek szerint is.
A feldolgozott kérdőívek eredményeit tesszük közzé, és a megfelelő következtetéseket vonjuk le belőlük.
Az adatok feldogozása kézileg és számítógép segítségével történt.
A dolgozat tartalmazza a kétnyelvűség, a nyelvválasztás és a kódváltás érintőleges ismertetését, emellett rövid leírást ad a vegyes házasság fogalmáról és a zentai lakosság összetételéről, valamint magában foglalja a kérdőívek elemzését. A dolgozatban közzétesszük a témával kapcsolatos eredményeket, következtetéseket.
