Verbi Nyelvi Kutatóműhely

A vajdasági magyar nyelvű diákok környezet- és idegennyelvhez való viszonyulása (közlés)

Takács Izabella
Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar
Strossmayer u. 11. Szabadka, Szerbia
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

1. Bevezető

2011-ben jelenik meg a Magyar Nemzeti Tanács kiadványaként az anyanyelv-használati útmutató.  A kiadvány törvénycikkekre hivatkozva igazítja útba a nyelvhasználót, hogy milyen nyelvi jogokkal rendelkezik a Vajdaságban. A Szerb Köztársaságának Alkotmányában a következő olvasható: „A nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van: a nemzeti, etnikai, kulturális és vallási sajátosságaik kifejezésére, őrzésére, ápolására, fejlesztésére és nyilvános kifejezésére; jelképeik nyilvános helyeken való használatára; nyelvük és írásuk használatára…” (SZKA, Hivatalos Közlöny 2006/98). A kiadvány részletesen ismerteti a nyelvhasználót jogaival, ami felveti a kérdést; vajon a nyelvhasználó miként él törvényadta jogaival (vagy egyáltalán él-e vele)? Jelen kutatás  arra a kérdésre keresi a választ: hogy a vajdasági magyar diákok mennyire elfogadóak és nyitottak a környezet- illetve az idegennyelvek felé.

 2. A kutatás tudományos háttere, előzményei

Kontra Miklós Hasznos nyelvészet című könyvében körbejárja a nyelvi emberi jogi kérdéseket és megközelítéseket, melyek közül kettőt emelnék ki. Pattenét, aki három modellt tipizál: a nemzetállamok nyelvi modelljét, a nyelvcsere által veszélyeztetett közösségek megőrzését célzó modellt és a liberális semlegesség modelljét. [1] Az általam megcélzott modell a nyelvcsere által veszélyeztetett közösségek megőrzését kellene, hogy képviselje, azonban az alanyok nyelvtudása és a környezetnyelvhez való viszonyulása, jó értelemben vett asszimilációjának hiánya, és mindinkább a gettósodás jelenléte  azt bizonyítja, hogy a politológusok nyelvi-politikai stratégiái, modelljei sokkal niveláltabb közegeket kell felkaroljonak. Természetesen egy kis minta nem jogosít fel ítélethozatalra, viszont a modellek alkalmazhatóságára (vagy nem) rámutathatnak.

A másik elméletet Skutnabb-Kangas (1999:58) fogalmazza meg: „Az anyanyelvre a pszichológiai, a kognitív és a lelki túlélés miatt van szükség – ezek kulturális jogok. Az összes többi nyelvre, beleértve annak az országnak egy hivatalos nyelvét, ahol a gyermekek élnek, a társadalmi, gazdasági, politikai és polgárjogok miatt van szükség. A gyermek képes kell legyen arra, hogy beszéljen szüleivel, családjával és rokonaival, tudnia kell, hogy ki is ő, el kell sajátítania a gondolkozás, elemzés és értékelés készségeit. Az anyanyelv(ek) alapvető(ek) ebből a szempontból. A további nyelvekre a továbbtanulás, a munkavállalás és a társadalmi életben való teljes részvétel miatt van szükség. A jó oktatás egyik célja a magas fokú többnyelvűség kialakítása.”[2] A tanulmány az oxfordi Nyelv és identitás című könyvben jelent meg. Az idézet utolsó mondata valószínű a célja a szerbiai alap-és középfokú oktatásnak is, hiszen a magyar anyanyelvű gyermekek a környezet nyelvét, a szerb nyelvet elsős koruk óta tanulják, az angol, mint idegen nyelv mellett, majd 5. osztálytól ehhez egy második idegen nyelv (többnyire a német, de a francia, olasz és spanyol is előfordul) is járul. A magyarországi nyelvpolitika is az utóbbit támogatja (hogy a kétnyelvű egyének két idegen nyelvet tanuljonak).

 A nehézséget (Szabadka) általában az okozza, hogy a néhány évtizede még divatos kétnyelvű óvodákat (vegyes csoportokat) a csak kizárólag magyar, vagy kizárólag szerb csoportok váltják fel. Ez egyenes út a gettósodáshoz, hiszen teljesen elszigetelten folyik az oktatói, nevelői munka mind magyar mind szerb nyelven. Azok a magyar anyanyelvű gyerekek, akiknek szülei is magyar anyanyelvűek a szerb nyelvvel először az általános iskolában találkoznak. Gyakran úgy viszonyulnak a magyar anyanyelvű gyerekekhez, mintha kétnyelvű lenne, és a számonkérés is az anyanyelvi tanulók szintjével történik. Ez nem mindig volt így, hiszen a délszláv háborúk előtt az Észak-bácskai régióban a szerb anyanyelvű diákok 100%-a tanulta a magyart, mint környezete nyelvét. Ma már nem létezik ilyen formán a Magyar mint környezetnyelv tantárgy. A magyar mint Anyanyelvápolás fakultatív tantárgyként jelen van minden szabadkai általános iskolába,  nem kizárólag azzal a céllal, hogy: „Azok számára szerveznek anyanyelv-ápolási órákat, akik valamilyen (objektív vagy szubjektív) okból szerbhorvát tannyelvű tagozatra járnak (…) Leginkább azok jelentkeznek anyanyelvápolásra, akik objektív körümények miatt  (kevés magyar ajkú tanuló, magyarul tudó szaktanárok hiánya stb.) nem részesülhetnek magyar nyelvű oktatásban.” (MOLNÁR CSIKÓS 1989:167) Napjainkban nem erről van szó: azok a tanulók számára vezették be az Anyanyelvápolás tantárgyat, akik vegyes házasságból származnak (magyar-szerb), illetve azon tanulók számára, akik szülei mindketten magyarok, de a továbbtanulás sikerességét abban látták (látják), hogy szerb tagozatra íratják gyereküket. Az anyanyelv megőrzése, a nyelvvesztés elkerülése a tantárgy funkciója. Amikor az oktatási forma kiemelt célja, hogy a tanulókat kétnyelvűsítse, akkor az oktatás kétnyelvű oktatásnak nevezhető. Azonban a „két tannyelv alkalmazása nem mindig vezet a kétnyelvűség kívánatos formáihoz, és az iskola gyakran az egynyelvű oktatással magasabb fokon kifejleszti a kétnyelvűséget, mint ha két oktatási nyelvet vezet be.” (GÖNCZ 2004: 268) A vajdasági általános és középfokú oktatás anyanyelvű.

Göncz Lajos szerint két jelentős tényezőcsoport befolyásolja a második nyelv tanulásának sikerességét: ezek  a tanuló motiváltságával és képességeivel kapcsolatosak. A motiváltságot pedig megfogalmazhatjuk:

- a másik nyelv képviselői iránt érzett attitűddel,

- a másik nyelv tanulásához való viszonyulással,

- a nyelvtanulás iránti érdeklődés erősségével,

- a nyelvek iránti érdeklődéssel. (GÖNCZ 1985:96)

Mindezek a tényezők hozzájárulnak a második nyelv tanulásának sikerességéhez. Az 1985-ben 36 ajkú hallgatón végzett felmérés eredményeként hozza fel Göncz Lajos, hogy „jobb eredményt mutatnak fel a második nyelv tanulásában azok a vizsgálati alanyok, akiknek igen magas a motivációs szintjük szeretik ezt a tantárgyat és szüleik is pozitívan viszonyulnak a környezetnyelv tanulásához.” (GÖNCZ 1985:104)

Bárdos Jenő a tanuló személyiségének következő jellemzőit emeli ki a nyelvtanulás folyamatában:

- a tanuló kognitív sajátosságai (nyelvérzék, nyelvi képességek, nyelvtehetség, intelligencia, nyelvtanulási stratégiák),

- a tanuló affektív sajátosságai (motiváció, önbizlom és gátlásosság, nyelvi stressz és szorongás, empátia, extrovertáltság),

- tanulótípusok,

- a nyelvtanulók szociobiológiája (életkor, nemek, akkulturáció). (BÁRDOS 2000)

A kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat a Vajdaság területén nem egyedi, specifikus eset, hasonló jelenségekkel találkozhatunk a szlovákiai magyaroknál, a kárpátaljai magyarság körében, a moldvai csángók esetében, de a magyarországi svábok esetében is. (KASSAI szerk. 1995)

 

3. A kutatás alanyai és célja

A felmérés a Vajdaságban tanuló magyar nyelvű diákok kétnyelvűségét hivatott vizsgálni. A felmérés a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola két magyar nyelvű 8. osztályában végeztem. Az iskoláról tudni kell, hogy az oktatás négy épületben történik. A központi iskola Szabadka központjától mintegy 2 km-re található a magyar határ felé vezető úton, Kelebia irányában. A kérdőíves felmérés a központi iskolában történt. Az intézmény egy (volt) gyárnegyed közvetlen közelében található és peremvárosi jellege van, tehát a kisiskolákból a tanyasi gyerekek is a központi épületbe kerülnek be felsőbb osztályokba. Az intézmény 1110 tanulóval működik, két tagozaton szerb, 3 tagozaton magyar nyelven folyik az oktatás. A magyar nyelvű  tanulók átlagos létszáma kb. 25 fő, a szerb nyelvűeké kb. 30 fő osztályonként.

A felmérés alanyai a 8.a és 8.b osztály tanulói voltak, összesen 42 fő, ebből 17 fiú és 25 lány. Mindannyian 14 éves szabadkai lakosok, anyanyelvük magyar. Amennyiben a szülők iskolai végzettségét vesszük figyelembe (nem tudományosan igazolva, saját meglátás alapján) jóval alatta marad a többi szabadkai iskola átlagánál. A 82 szülőből mindössze 6-nak van felsőfokú végzettsége (3 főiskolai és 3 egyetemi végzettségű szülő). 53 szülő rendelkezik középiskolai diplomával, 22-nek befejezett általános iskolája van, és 1 szülő az általános iskolát sem fejezte be:

1. ábra

 

Amennyiben Bernstein-elméletét a nyelvi hátrányos helyzetről rávetítjük az elemzett alanyokra, valószínű, hogy nem általánosíthatunk a nyelvekhez való viszonyulás terén, hiszen a családi mintákat követve, nem tudhatjuk, hogy a továbbtanulás szempontjából a tanulók miként viszonyulnak az idegen nyelvekhez. Sőt a gyengébben tanulók valószerűsíthetően feleslegesnek is érzik az idegen nyelvek (főként a második idegen nyelv használatát).

A kutatás célja, hogy megvilágítsuk a tanulók miként viszonyulnak környezetnyelvükhöz, a szerb nyelvhez, illetve az iskolában tanult idegen nyelvekhez, az angol és a német nyelvhez. Látják-e, és ha igen, felismerik-e a tanult nyelvek hasznosíthatóságát, és miben. Fontos cél az alanyok attitűdjének felmérése az adott nyelvekhez.

 

4.  A kutatás módszere

Az adatgyűjtést kérdőív segítségével végzem (a kérdőívet csatolom), melyet  az említett két magyar nyelvű 8. osztály tanulói töltöttek ki 2010 decemberében. A kérdőív kitöltésére jelenlétemben került sor, oly módon, hogy felolvastam a kérdéseket és a lehetséges válaszokat, hogy folyamatosan tudjanak dolgozni a gyengébb tanulók is. Elmondtam a tanulóknak, hogy milyen célból van szükségem segítségükre, őszinteségükre, hogy a kérdőív névtelen, és hogy minden adott válaszuk helyes, nem a tudásukat mérem.

A kitöltött kérdőívek adatait egy táblázat formájába vittem be, ahol a szignifikáns értékek kimutatására elsődlegesen a kördiagramot használtam.

 

5. Eredmények

A tanulók előző félévi osztályzatainak átlaga a következőképpen oszlik el:

Magyar nyelv: 3.83
Szerb nyelv: 3.98
Angol nyelv: 3.71
Német nyelv: 3.48

2. ábra

 Az átlagok kiszámolásakor jelentős törés van a német nyelv eredményei és a többi tantárgy eredményei között. Amennyiben ezt a második idegen nyelvként tanult német nyelvet közkedveltsége tekintetében megfigyeljük, a következő eredmény látható a válaszadók véleménye alapján:

 

3. ábra

A 42 németül tanuló diák  attitűdje negatívnak mondható, hiszen a tanulók 50%-a egyáltalán vagy csak egy kicsit tartja kedvesnek a német nyelvet. A szerb nyelv esetében (4. ábra) ez mindössze 14%, angol nyelv esetében (5. ábra) szintén 14%, azzal, hogy egyáltalán nem kedves az angol nyelv esetében nincs bejelölve.

  

4. ábra

 

 5. ábra

A tanulók előző évi eredményeit tantárgyanként (A Kérdőívben található 14. kérdés) amennyiben összehasonlítjuk a nyelvek iránti vonzalmukkal (A Kérdőívben található 19. kérdés), megállapítható, hogy az eredmények egyenes arányban tükrözik a tanulók viszonyulását az adott tantárgyhoz. Természetesen több tényező függvénye eredményezi, aminek vizsgálatára ebben a felmérésben nem került sor: a tanár személyisége, a követelményrendszer, tankönyv nehézsége, tantervi tartalmak kidolgozottsága, de a nyelvi kompetencia is, ami „elfogadóvá” tesz egy adott nyelvet.

A kutatás ezen részéhez kapcsolhatjuk a 18-as kérdést is: A környezetnyelv és az idegen nyelvek közül érvényesülés (további tanulmányok, munka) szempontjából szerinted mennyire nélkülözhetetlen a következő nyelvek ismerete? A válaszadók a teljes mértékben, részben és szükségtelen válaszokat adhatták. Az eredmények a 6. ábrán lettek összesítve. Talán a negatív viszonyulást a német nyelvhez az is indokolta, hogy nem látják értelmét és hasznát a német nyelv tanulásnak a jövőjüket iletőleg (megjegyzem, hogy a kérdőívben nem szerepelt a továbbtanulási terveikre rákérdező kérdés, tehát, ha nem szeretnének a tanulók továbbtanulni, akkor indokolt ez a negatív hozzáállás, viszont akkor sem magyarázza, hogy az angol nyelvet pedig szükségesnek tartják). Kimagasló, és pozitív attitűd figyelhető meg az államnyelv iránt, hiszen a tanulók zöme nélkülözhetetlennek tartja a szerb nyelv ismeretét.

 

                                         Teljes mértékben                  Részben                        Szükségtelen
                                         nélkülözhetetlen                 nélkülözhetetlen

6. ábra

 Miután láthattuk, hogy a tanulók jelentős része nélkülözhetetlennek tartja az államnyelv ismeretét, indokolt feltennünk a kérdést, hogy vajon milyen szinten beszéli azt: 

- 2 egyáltalán nem értem, nem beszélem

- 11 kicsit értem, de alig beszélem

- 16 értem, de nem merem használni

- 6 értem, beszélem is, de nagyon helytelenül

- 7 anyanyelvi szinten értem és beszélem.

A tanulók  (szubjektív) tudásszintje fordítottan arányos az önmagukkal szembeni elvárásokkal, és mint láthattuk a tanulók is jelentősen „aláosztályozzák” magukat a naplóban szereplő osztályzattól, talán ez a kettősség adja a szerb nyelvhez való pozitív viszonyulást, ellentétben a német nyelvvel, ahol gyenge az eredmény, de értelmét sem látják, hogy minek tanulják.

A kérdőív ezekre is keresi a választ. A tanulók ugyanis jelentős többségben igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy barátkoznak-e a szerb gyerekekkel (mindössze 7 nem választ adtak). Emellett pozitívnek  minősíthető az is, hogy a magyar gyerekek többsége vagy állandó vagy időszakos jelleggel, de odahaza hallgat vagy néz szerb nyelvű műsorokat (mindössze 8-an nem).  Ezekből 3 tanuló se nem barátkozik, se nem néz/hallgat szerb nyelvű adót.

Az eredmények nem véletlenszerűek. Megvizsgálva külön a 3 tanulót, sok hasonlóság mutatkozik:

- mindhárom gyermek szülei középiskolai végzettségűek;

- a tanulók bevallása szerint 2 egyáltalán nem beszéli és nem érti a szerb nyelvet (két lány), egy pedig kicsit érti, de alig beszéli;

- nem barátkoznak szerb nyelvű gyerekekkel;

- iskolán kívüli aktivitásra ketten azért nem járnak közülük, mert nem értenék az edzőt, a harmadik pedig jár, de olyan közösségbe, ahol csak magyarul beszélnek;

- ezek a gyerekek nem néznek/hallgatnak szerb nyelvű adókat otthon sem;

- a felsoroltak közül a gyerekek csak a boltban használják a szerb nyelvet;

- a három tanuló közül 1 véli úgy, hogy a szerb nyelvet kicsit illik tudni, a másik kettő egyáltalán nem tartja fontosnak, illetve  csak azért tanulja, mert kötelező;

- a szerb nyelvet: kicsit, közepesen ill. egyáltalán nem érzik kedvesnek, ellentétben az idegen nyelvekkel, amelyeket közepes és nagyon kedves minősítéssel láttak el;

- egy tanuló úgy véli soha nem volt előnye abból, hogy bármelyik nyelvet is ismeri (mindössze 6 negatív válaszadó között van);

- a három válaszadó közül kettő is abban a 12-es csoportban van, akik úgy érzik hátrányos megkülönböztetésben volt részük az idegen- vagy környezetnyelv rossz ismerete végett;

- a kérdőív végén pedig mindhároman teljesen azonos választ adtak arra a kérdésre, hogy, amennyiben valaki útbaigazítást kérne szerb nyelven: nem igazítanák őket útba, viszont, ha angol vagy német nyelven tennék ugyanezt, megpróbálnák útbaigazítani.

A negatív attitűd negatív magatartási normákat szül, s fordítva: a negatív viszonyulás, elutasítás láthatóan egy idegen nyelvet (adott esetben szerb nyelvet) teljesen elfogadhatatlanként minősít. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve, ahhoz, hogy ez az ellenállás megszűnjön pozitív, elfogadó magatartás kialakítására kell(ene) törekedni ezekben a családokban. Természetesen a szülők környezetnyelvhez való viszonyulását is érdemes lenne ismerni.

Arra a kérdésre, hogy milyen nyelven beszélnek szerb nyelven barátaikkal, ismerőseikkel, nem született meglepő eredmény: többnyire a magyar gyerekek törik a szerb nyelvet a kommunikáció során, de pozitívnak minősíthető, hogy a szerb nemzetiségűek között is megtalálható az igyekezet. (7. ábra)

7. ábra. Szerb anyanyelvűekkel történő kommunikáció megvalósítása

Arra a kérdésre, hogy járnak-e iskolán kívüli tevékenységre a megkérdezett tanulók negyede válaszolt igennel. A 10 tanuló közül, aki jár aktivitásra, 6-an olyan közegbe járnak, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, 4-en pedig szerb edzőtől tanulnak. Közülük 3-an úgy vélik, hogy sokat tanultak, előnyükre vált, 1 tanuló pedig nehezen tudja követni az utasításokat. 3-an válaszolták azt, hogy azért nem járnak iskolán kívüli aktivitásra, mert úgysem értenék az edzőt.

8. ábra

 A 8. ábrán megfigyelhetjük a környezetnyelv használatának eloszlását. Ezek az értékek relatívak, hiszen egyéb tényezők is befolyásolják: milyen nyelven beszél a bolti eladó, barátok anyanyelve és nyelvismerete, a családon belüli (rokoni) kapcsolatok és nyelvhasználói, az iskolán kívüli tevékenység milyen nyelven zajlik, hová utaznak az adatközlők. Legszignifikánsabb eltérést a bolti nyelvhasználat mutat. Itt használják leggyakrabban a szerb nyelvet a magyar ajkúak, és legkevesebbet az iskolán kívüli aktivitásaik során. Egyéb helyszíneket is megneveztek az adatközlők: iskola, szórakozóhely, piac.

A kérdőív arra is keresi a választ, hogy a tanulók fontosnak tartják-e a környezetnyelv illetve az idegen nyelvek (angol, német) tanulását. A 9. ábrán jól látható, hogy az angol és szerb nyelv fontosságát szinte azonosnak értékelik az adatközlők, ellentétben a német nyelvvel, amit egyáltalán nem tart fontosnak a megkérdezettek közel 30%-a.

 

9. ábra

1 = egyáltalán nem tartom fontosnak
2 = tanulom, de csak azért, mert kötelező tantárgy
3 = kicsit illik tudni
4 = ismernünk és tudnunk kell legalább egy világnyelvet

 

10. ábra

 

A válaszadók többsége úgy tapasztalta, hogy lényegesen több előnye származott egy másik nyelv ismeretéből, és kb. 30%-uk érzi úgy hogy hátrányt tapasztalt a környezet- és/vagy idegen nyelv rossz ismerete végett. A válaszadók fele (21-en) le is írta, hogy a szerb nyelvet használják a piacon, boltban, utazásaik során, barátkozásnál, szerelemben, ezért előnyösnek ítélik meg, hogy ismerik.  10 tanuló az angol nyelv ismeretének előnyeit is leírja, elsősorban utazásaik során és az interneten használják valamint a táborokban is hasznát vették, 2 tanuló pedig a német nyelv ismeretének előnyeiről ír: rokoni kapcsolatok ápolását tünteti fel. A nyelvi hátrányok válaszai között 10-en válaszoltak arra, hogy melyik nyelv okozott problémát, és mind a 10-en a szerb nyelvet nevezték meg, többnyire azért, mert nem értik a nekik intézett kérdést, ezért kellemetlen helyzetbe kerülnek.

Arra a kérdésre, hogy útbaigazítanának-e valakit szerb nyelven, a válaszadók 2/3-a válaszolt igennel, ugyanennyien tennék meg ezt angolul/németül is, és feltételezhetően a nyelvek gyenge ismerete végett a válaszadók 1/3-a kérne segítséget ehhez környezetéből. Szerb nyelvű útbaigazítást 4 adatközlő nem adna és mindössze 1 adatközlő nem adna segítséget idegen nyelven.

A szerb nyelv elsajátításának hatékonyabbá tételét a válaszadók eként látják:

11. ábra

A feltett kérdésre egyéb ötletek és javaslatok között szerepelt több válaszadónál is, hogy jobb lenne, ha több párbeszédes gyakorlat lenne szerb órákon és nem csak a nyelvtan tanulásról szólna. Szélsőséges véleményeket is írtak: „Jó lenne, ha nem lenne szerb!’ (ezt a választ a 9. oldalon kiértékelt tanulók egyike írta) ill. „Csak nem értem, hogy a szerb tagozat, miért nem tanul magyarul? Jobban megértenénk egymást.”

 

6.  Összegzés

A kérdőíves felmérés a magyar nyelvű gyerekek pozitív attitűdjét mutatta ki a szerb nyelv, mint környezetnyelv irányában, párhuzamos eredményeket produkálva az angol nyelvvel. Negatív attitűd szignifikánsan a német nyelvet illetőleg jelentkezett. A tanulók osztályzatai is erről a szimpátiáról tanúskodnak. A tanulók a mindennapi élet során találkoznak a környezetnyelv használatának és ismeretének szükségszerűségével, ebből siker és kudarcélményük is származott. Bevallásuk szerint a megkérdezett tanulók mindössze 25%-a beszéli és érti valamilyen szinten a szerb nyelvet. A többiek nem beszélik csak értik, vagy nem is értik. Az utazások és az internethasználat pedig az angol nyelv ismeretének szükségességét igazolják. A továbbtanulás/érvényesülés szempontjából is a szerb és angol nyelv ismeretét tartják fontosnak.

A felsoroltak megmagyarázzák a német nyelv iránt érzett negatív attitűdöt: sem a hétköznapi életben, sem utazások során, sem az ismeretszerzés, kapcsolattartás illetve a jövőjüket illető továbbtanulás során sem látják értelmét a nyelv tanulásának. Ezen motivációs tényezők hiányában egy szigorú számonkéréssel nem lehet változtatni a tanulók német nyelvhez való viszonyulásán. Hasonló felmérést érdemes lenne elvégezni más iskolában is, hogy a tanulók hozzáállása megegyezik-e, vagy más iskolában elvégezni a kérdőíves felmérést, és megvizsgálni a tanulók viszonyulását egy másik idegen nyelvhez (olasz, francia).

Az értékelés során kiemelt 3 tanuló említése is fontos, hiszen bizonyítja, hogy nyelvileg teljesen elszigetelt egyének is vannak, akik nem barátkoznak más anyanyelvű gyerekekkel, nem hallgatják és nézik adásaikat, nem szeretik a nyelvet magát sem, nem is tanulják meg, nem beszélik. Érdemes lenne további kutatás során megkérdezni a család viszonyulását a környezetnyelvhez.

Fontosnak tarthatjuk azonban, hogy a megkérdezett diákok többsége igyekszik beszélni a szerb nyelvet, ha helytelenül is. Igyekezni kell, hogy ne érje őket ezért negatív kritika, hanem megbecsült legyen igyekezetük. Dícséretes, hogy felismerik a más nyelv ismeretéből származó előnyöket.

Az eredmények elgondolkodtatóak és további kutatásokat indukálnak.

                                                                                                                                                

Irodalom

Bárdos Jenő 2000. Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Gábrity Molnár Irén‒T. Mirnics Zsuzsanna 2002. Vajdaság = Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
Göncz Lajos 1985.  A kétnyelvűség pszichológiája. Novi Sad: Fórum.
Göncz Lajos 2004. A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Szabadka: MTT Könyyvtár.
Kassai Ilona szerk. 1995. Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya.
Kiss Jenő 1994. Magyar anyanyelvűek ‒ magyar nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kontra Miklós 2010. Hasznos nyelvészet. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Lanstyák István, Vančoné Kremmer Ildikó szerk. 2005. Nyelvészetről ‒ változatosan. Dunaszerdahely: Gramma Nyelvi Iroda.
Molnár Csikós László 1989. A magyar nyelv helyzete Jugoszláviában. Nyr. 162‒175.
Wardhaugh, Ronald 2005. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.

 

K É R D Ő Í V

Felmérésem a Vajdaságban tanuló magyar nyelvű diákok kétnyelvűségét hivatott vizsgálni. Vizsgálatomat a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola 8. osztályaiban végzem.

A kérdőív kitöltése során megadott információkat bizalmasan kezelem, kizárólag statisztikai kimutatás  és nyelvészeti értékelés céljára használom.

Kérlek, segítsd munkámat a kérdőív kitöltésével!

A kérdőív névtelen!

1.  Nemed:                       fiú                                              lány

2. Születésed helye: ___________________       

3. Lakhelyed: ________________________

4. Anyanyelved: ______________________

5. Korod: _________

6. Édesapád anyanyelve: ______________________

   Iskolai végzettsége:

a)       nem befejezett általános iskola

b)       befejezett általános iskola

c)       középiskola

d)       főiskola

e)       egyetem

7. Édesanyád anyanyelve: ______________________

   Iskolai végzettsége:

f)        nem befejezett általános iskola

g)       befejezett általános iskola

h)       középiskola

i)         főiskola

j)        egyetem

  1. 8.       Mennyire beszéled a szerb nyelvet?

a)       egyáltalán nem értem, nem beszélem

b)       kicsit értem, de alig beszélem

c)       értem, de nem merem használni

d)       értem, beszélem is, de nagyon helytelenül

e)       anyanyelvi szinten értem és beszélem

  1. Barátkozol-e más nyelvű gyerekekkel?

a)       igen

b)       nem

  1. Milyen nyelven beszélsz szerb anyanyelvű barátaiddal, ismerőseiddel?

a)       sehogy, nincsenek szerb barátaim

b)       töröm a szerb nyelvet

c)       barátom töri a magyart

d)       barátom tud magyarul

e)       szerbül beszélek vele

  1. Jársz-e olyan iskolán kívüli aktivitásra/tevékenységre/szakkörre, ami nem anyanyelven zajlik?

a)       nem járok sehova

b)       nem járok, mert nem érteném az előadót/edzőt

c)       járok, de olyan közösségbe, ahol magyarul beszélnek

d)       járok, de nehezen értem az előadó/edző nyelvét

e)       járok, és sokat tanultam, jobban beszélem a környezetnyelvet

  1. Hallgatsz-e/nézel-e otthon szerb nyelvű adókat (tv, rádió)?

a)       igen

b)       ritkán

c)       nem

  1. Hol használod a környezeted nyelvét?

 

igen

néha

soha

boltban

 

 

 

barátokkal

 

 

 

családban

 

 

 

iskolán kívüli tevékenységen

 

 

 

utazás/közlekedés során

 

 

 

 

Egyéb:_______________________________________________________________

 

  1. Hányasod volt előző tanévben:

Magyar nyelvből      5               4             3             2             pótvizsga

Szerb nyelvből                5         4             3             2             pótvizsga

Angol nyelvből               5          4             3             2             pótvizsga

Német nyelvből              5          4             3             2             pótvizsga

 

  1. Mennyire érzed/tartod fontosnak környezetnyelved tanulását (szerb nyelv)?

a)       egyáltalán nem tartom fontosnak

b)       tanulom, de csak azért, mert kötelező tantárgy

c)       kicsit illik tudni

d)       ismernünk és tudnunk kell környezetünk nyelvét

  1. Mennyire érzed/tartod fontosnak az idegen nyelv tanulását (angol nyelv)?

a)       egyáltalán nem tartom fontosnak

b)       tanulom, de csak azért, mert kötelező tantárgy

c)       kicsit illik tudni

d)       ismernünk és tudnunk kell ma már legalább egy világnyelvet

  1. Mennyire érzed/tartod fontosnak az idegen nyelv  tanulását (német nyelv)?

a)       egyáltalán nem tartom fontosnak

b)       tanulom, de csak azért, mert kötelező tantárgy

c)       kicsit illik tudni

d)        minél több nyelvet tudunk, annál többet érünk, könnyebben érvényesülünk

  1. A környezetnyelv és az idegen nyelvek közül érvényesülés (további tanulmányok, munka) szempontjából szerinted mennyire nélkülözhetetlen a következő nyelvek ismerete?

 

Teljes mértékben

Részben

Szükségtelen

Szerb nyelv

 

 

 

Angol nyelv

 

 

 

Német nyelv

 

 

 

  1. Melyik nyelv a legkedvesebb számodra?

(1-egyáltalán nem, 2-kicsit, 3-közepesen, 4-eléggé, 5-nagyon kedves)

Szerb nyelv  5             4             3             2             1            

Angol nyelv  5             4             3             2             1

Német nyelv                5             4             3             2             1

 

  1. Vált-e már előnyödre valamelyik (környezet vagy idegen) nyelv ismerete?

a)       igen

b)       nem

Ha igen a válaszod, akkor melyik nyelvnek, és hol?

_____________________________________________________________________________________________

  1. Volt-e már hátrányod valamelyik (környezet vagy idegen) nyelv rossz ismerete végett?

a)       igen

b)       nem

Ha igen a válaszod, akkor melyik nyelvvel volt gondod, és hol (miértí)?

______________________________________________________________________________________________

  1. Ha valaki útbaigazítást kérne Tőled szerb nyelven, akkor mit tennél?

a)       útbaigazítanám

b)       nem igazítanám útba

c)       megkérnék valakit a környezetemből, hogy segítsen útbaigazítani

  1. Ha valaki útbaigazítást kérne Tőled angol vagy német nyelven, akkor mit tennél?

a)       megpróbálnám útbaigazítani

b)       nem igazítanám útba

c)       megkérnék valakit a környezetemből, hogy segítsen útbaigazítani

  1. Mit gondolsz, hogyan tudnád hatékonyabban elsajátítani a szerb nyelvet?

a)       ha több szerb órám lenne hetente

b)       ha szerb nyelvű környezetben tölthetnék több időt

c)       ha többet barátkoznánk szerb nyelvű diákokkal

d)       szerintem így jó, ahogy van

e)       egyéb ötlet, javaslat:__________________________________________

                                                   Köszönöm segítséged! ☺

 



[1] „Ez a modell elutasítja a nyelvi tervezést, célja olyan igazságos körülmények megteremtése, amelyek lehetővé teszik a különböző nyelvi közösségek fennmaradását.”‒idézi Pattent Kontra Ferenc, a liberális semlegesség modelljének magyarázataként. (KONTRA 2010:27)

[2] Fordítás: Kontra 2010:23

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok Decline