Verbi Nyelvi Kutatóműhely

 

Anyanyelv varázsvilágban

Vukov Raffai Éva

 

Marosvásárhelyen a Kreatív Könyvkiadónál jelent meg 2017-ben Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél 5. osztályos tankönyve Magyar nyelv és irodalom (anyanyelv) címmel, amelynek létrejöttében szakmai tanácsadással Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit is részt vett.  A könyv legelején olvasható vers – “Mónáéknál úgy beszélnek a gyerekkel, mintha nagy volna” – máris kijelöli a szerepeket, a gyerekekhez való viszonyulás irányát, a kommunikációnak mint társadalmi tevékenységnek a helyét az anyanyelvi nevelés folyamatában, és azon is túl. A partnerség fontosságára, a beszélgetés alapvetőségére irányítja a figyelmet a könyv. Milyen megkönnyebbülés egy olyan tankönyvvel kezdeni a tanévet, ahol biztosítják az embert arról, hogy itt neki is valódi és kezdeményező szerep jut, amelyben önmagát kifejezheti. A tankönyv fejezetei egy-egy téma köré szerveződnek, ezeknek a témáknak a körüljárását két fontos szempont vezérli: egyrészt az, hogy az adott korosztály érdeklődését felkeltse és fenntartsa, másrészt, hogy mindezt a nyelvhasználat mozgatórugóinak, az anyanyelv hálózatainak feltárásával tegye. 

 A tankönyvben nem öncélúan szerepelnek a szövegek, amelyeket majd “fel kell dolgozni”, hanem többfunkciós szerepük van, eszközként (is) használják a tanulók egy-egy téma megjelenésekor, legyen az mondatszerkezetekkel, a mesealkotás módjával vagy akár egy-egy téma irodalmi és egyéb megjelenési formáival foglalkozó anyagrész. Szakítanak azzal a hagyománnyal, miszerint az új ismeretek többnyire csak önálló leckeként jelenhetnek meg az oktatásban. A könyv a tantárgyi integráció elveit követve nem ragaszkodik az anyanyelvi nevelés részterületetinek elkülönítéséhez, ezzel is a kognitív folyamatokra helyezi a hangsúlyt, és az önálló gondolkodás serkentését teszi lehetővé. Hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapi élet problémamegoldásaiban is hasznosulhasson a divergens gondolkodás. A szövegválasztásra jellemző, hogy a szépirodalmi szövegek mellett jelentős arányban szerepelnek ismeretterjesztő és egyéb szövegek: szócikkek, térkép, plakátok, pályázati felhívások, meghívók stb., a szövegtípusok gazdagsága hozzájárul a hatékonyabb szövegértéshez. Végre olyan tankönyvet tarthatunk a kezünkben, ahol szerepet kaptak a nyelvváltozatok is, korábban ilyesmivel csak elvétve  találkozhattunk, annak ellenére, hogy a beszélők nagy hányada a köznyelven kívül rendszeresen használ más nyelvváltozatot is, s ennek a ténynek számos nyelvi, nyelvpedagógiai vonatkozása van. Itt nincsen jelen az az a szemlélet, amely egy erős határvonallal lezárja az átjárást a standard nyelvváltozat és az egyéb nyelvváltozatok között, s ezzel a standardon kívüli elemeket csupán passzivitásra ítélt érdekességként, színességként kezeli.

Az első fejezetben a beszélgetés szabályairól olvashatunk néhány írást, amelyek segítenek eligazodni a megszólítások és köszönési formák útvesztőjében. A tapasztalatok megerősítése mellett a metakommunikációs szövegek a különböző beszélgetési formák megkülönböztetésére irányítják a figyelmet, például arra, hogy hogyan köszönhetünk el valakitől, és hogyan beszélgethetünk csak úgy, ha egyedüli szándékunk a kapcsolatfenntartás. A kommunikációs szabályok megbeszélése közben megjelennek ismeretterjesztő szövegek és szövegértési feladatok, a nyelvi változók, az interkulturális elemek, a szinonimák, a helyesírási kérdések helyet kapnak ebben a fejezetben is. A megfigyelt jelenségeket, nyelvi vonásokat mozgásban láttatják, például kiemelik a szórend jelentésbefolyásoló szerepét. A második fejezetben a farkas témájának különböző műfajokban történő  bemutatása a diskurzusok sokféleségét, és a hozzájuk kapcsolódó szabályszerűségeket domborítja ki. Ebben a fejezetben az olvasó találkozhat a farkast (valamint a palotapincsit) bemutató ismeretterjesztő szövegektől kezdve Nagy Lajos Képtelen természetrajzának farkasán keresztül Pilinszky János megrázó Fabula című verséig számos műfajjal: állatmesével, verses mesével, verssel stb. De közben különbséget tesznek a tényközlő, illetve a véleményközlő mondatok között. Milyen fontos tudás felismerni a különbséget az állító mondatok valósághoz fűződő viszonyáról!

A tankönyv harmadik, Meséljünk című fejezetében a népmese furfangos lánya, Árgyílus királyfija és Lázár Ervin szurkos kezű királyfiai mellett Békés Pál kétbalkezes varázslója kalauzol különböző varázsvilágokba. Ugyanakkor itt kerül sor arra is, hogy egy-egy mondat szavait funkcionális csoportokba illesszék, hogy körvonalazzák az ige mondatbeli szerepét. A mondatokat szerkezetük alapján analógként állítják egymás mellé, s a szerkezetváz meghatározásával további mondatok generálását kérik a gyerekektől.

A Tájak, környékek, otthonok című fejezetben térkép-, pályázatszöveg, eredetmonda, élménybeszámoló, valamint turisztikai blogok szövege mellett  szóetimológiai és értelmező szótári szócikkek tanulmányozása közben történhet a helyesírási ismeretek, a szövegértési készségek mélyítése. Szó esik itt faluról és városról, majd ehhez kapcsolódik Weöres Sándor Falusi fiú a városról beszél című verse. Szerepel ebben a fejezetben egy bűnügyi rejtvény is, amelyből szövegkönyvet kell írniuk a gyerekeknek, ám nem mindegy, hogy a bűnténnyel kapcsolatban feltett kérdések kiegészítendők vagy eldöntendők. Nyitott füllel a világban a címe annak fejezetrésznek, amelyben a legcélratörőbben esik szó az anyanyelv és más nyelvek kapcsolatáról, illetve az anyanyelv változatairól.  A Termini Kutatóhálózat online szócikkének beszúrásával világossá válhat, hogy vannak olyan szavak, amelyek más magyarlakta vidékeken némileg eltérő változatban használatosak.

Ünnepekkel kapcsolatos szocializációs-kommunikációs témák jelennek meg a Nagy nap a mai című fejezetben, ugyancsak itt esik szó a kis- és nagy kezdőbetű használatáról. Találóan kapcsolódnak össze a születésnaphoz fűződő nyelvi és társadalmi vonatkozások a hasonló témájú szépirodalmi szövegekkel és folklórszövegekkel. Az utolsó fejezet, az Álom és álomvilágok, amelyben a főszerep Varró Dániel Túl a Maszat-hegyenjéé, amelynek irodalmi és műfaji utalásai mentén párhuzamba állítják művet az ókori eposzokkal, megvizsgálják mesei elemeit, verstani és stilisztikai alapfogalmak bevezetésével mutatnak rá jellegzetes fordulatokra. A verses mesével való foglalkozás során az egyik szereplő náthás beszéde lehetőséget kínál a nazálisok hangtani jellegzetességeinek tárgyalására, miközben a beszélt nyelvi jellegzetességek szövegbeli jelzéseire is felhívják a figyelmet.

A tankönyvben végig kitapintható a kétnyelvű környezetben történő természetes nyelvi tájékozódás igénye, a kontrasztív megközelítés, a mindennapi nyelvhasználat sokszínűsége, és egyáltalán a nyelvek és nyelvváltozatok közötti átjárás A könyv szövege helyenként szakít a teljes linearitással, és hipertextet idéző módon egy-egy ismertetés, meghatározás vagy irodalmi szöveg mellett mintegy odatűzött cédulaként megjelennek kiegészítő információk, példák vagy feladatok – ilyen például a mesei térrel és idővel kapcsolatos szövegeket vagy a földrajzi nevek helyesírásának szabályait. Továbbá kerettel vagy színes háttérrel kiemelt részek teszik dinamikusabbá a tankönyvhasználatot. A könyv meghatározó eleme, hogy nem egy, vagy két szerző készítette, hanem egy munkacsoport, öt magyartanár, ezáltal születhetett olyan könyv, amelyet kézbe véve magyarórán kívül is “szörfölhet” az olvasó, akár csak belelapozva is gyorsan lekötik az érdekes szövegek, információk, és az azokkal kapcsolatos izgalmas megfigyelések, feladatok. Mindezeknek az egészbe történő belesimulását a több szempontból történő szerkesztés tehette lehetővé. Pápai Barna illusztrációi további motivációt jelentenek az olvasók számára.

Ha a munka nyelvpedagógiai hagyományokkal való kapcsolatait is szem előtt tartjuk, észre kell vennünk, hogy a Bánréti Zoltán 1979-ben megjelent Gyerek és anyanyelv című nagy horderejű könyvét uraló szellemiség, kommunikáció-központúság át- meg áttszövi a tankönyvet, és ez feltétlenül a tankönyv erénye. Itt többek között a kontextussal rendelkező, onnan kiragadott mondatok szerepeltetése említhető, azok a példák, amelyek rámutatnak a jelentés relativitására és kontextusfüggőségére.

A tankönyv minden bizonnyal újabb, hasonló szellemiségű munkák létrejöttét segíti majd elő, egyúttal a mércét is igen magasra helyezve.

2017 decembere

                                                                         

Új kötettel jelentkezett a beregszászi magyar főiskola Hodinka Antal Intézete. Munkatársuk monográfiája egyfajta segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tanulmányozásához, mely bemutatja a kétnyelvűség hatásait a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatára, a szituatív nyelvválasztás és a kódváltás funkcióit a közösség nyelvhasználatában. A beszédes cím is erre utal: Kárpátalján mind a magyarok, mind a velük állandó nyelvi érintkezésben állók egy kicsit másképp beszélik anyanyelvüket. Hatnak egymásra a nyelvek, hatnak egymásra a beszélők.

marku-po-zakarpatszki.jpg

bővebben...

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok Decline