RAJSLI ILONA
Újvidéki Egyetem, BTK
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
rajsli@stcable.net
FRAZÉMAVARIÁNSOK EGY HELYI JELLEGŰ KORPUSZBAN
A tanulmány a Penavin-hagyaték frazéma-gyűjteményének óbecsei anyagát tekinti át a frazémák variabilitásának szemszögéből. A terepi gyűjtés kézírásos cédulaállományának szótárazása jelentős előmunkálatokat igényel, melynek első fázisaként a szólásvariánsok természetét, tipológiáját tárjuk fel. A frazémák körében grammatikai, lexikai, szórendi variánsok képződése különböztethető meg, ugyanakkor más szempontú megvilágításban számos táji (nyelvjárási), kronológiai (diakrón) jellegű változatot, valamint álfrazémát (szólásra, közmondásra csak hasonlító alakulatot) is találunk. A frazémák vizsgálatában fontos megfigyelni a közkeletűség és az egyedi jelleg szembenállását, ezért a helyi korpuszok adatolásánál a szótári alaknak (invariánsnak) tartott formától eltérő szólásformák, a regionális használatra mutató specifikus formák is figyelemre méltók.
Kulcsszavak: frazéma, variabilitás, variánstípusok, Papp György, Penavin Olga hagyatéka, Óbecse, szólásarchívum
